Folsav: szintetikus, természetes vagy mindegy?

________________________________________

MTHFR és a folsav
________________________________________

Amikor az ember próbál utána olvasni annak, hogy mivel is érdemes támogatnia a várandósságot, akkor biztosan találkozik a folsavval.

Olvasás közben pedig belebotlik egy betűszóba, ami az MTHFR. Ám nem igazán fejtik ki ennek lényegét, így nem is nagyon foglalkozunk vele.

Az MTHFR, vagyis a metiléntetrahidrofolát-reduktáz gén által termelt enzim a folsavanyagcserére van hatással. Feladata, hogy a bevitt folsavat aktív metilfolát anyaggá alakítsa, amit a szervezet így képes hasznosítani.

Ráadásul nem is csak a folsavra, hanem az összes B-vitaminra kifejti hatását (a folsav B9- és B4- vitaminként is ismert).

___________________________________________________________

Miért fontos a Folsav (B4- vagy B9- vitamin)?
___________________________________________________________

Az emberiség közel 50%-ban az MTHFR gén mutációja van jelen. Ez hatalmas szám, ám szerencsére túl sok gondot nem okoz ez az elváltozás.

Két formája ismert, a homozigóta és a heterozigóta – attól függően, hogy az adott ember mindkét, vagy csak egyik szülőjétől hozza a mutációt.

A homozigóta verzió lényegesen nagyobb problémát jelent, mivel nem csak a folsav hasznosulása sérül jelentősen – ezzel pedig a várandósság során az idegcsőzáródási rendellenesség kialakulásának esélye nő drasztikusan –, hanem az anya trombózishajlama is megemelkedik.

Heterozigóta esetében a trombózishajlam emelkedése sokkal kisebb, ám a folsav hasznosulás itt is problémás.

______________________________________________________________________
Akkor miért nem születik minden 2. gyerek betegen?
_______________________________________________________________________

Ha ilyen sokakat érint ez a génmutáció, akkor miért nincs több idegcsőzáródási rendellenesség? Azért, mert a folsav szerves kötésű formáját, vagyis a folátot a szervezet akkor is képes hasznosítani, ha az MTHFR jelen van (ennek ellenére tudományosan kutatások rámutattak, hogy minden negyedik idegcsőzáródási rendellenességért ez a mutáció tehető felelőssé). Vagyis az élelmiszerekből, mint a spenót hasznosítható formában jut a szervezetbe az anyag.

A kismamák a szakemberek utasítására rendszerint szednek folsavat, vagy sokkal inkább várandósvitamint, annak halmozott előnyei miatt.

Azonban, ha a mutáció jelen van – márpedig minden második embernél jelen van -, akkor nem mindegy az sem, hogy melyik mellett teszi le a voksát. Olyan készítményt kell keresni, melyben a lehető legtöbb anyag, így a folsav is, szerves kötési formában van jelen.

Ez nem csak azt teszi lehetővé, hogy a szervezet akár 80%-kal is jobban hasznosítsa az anyagokat, hanem azt is, hogy MTHFR mutációval is legyen értelme a folsav plusz bevitelének, vagyis ekkor is csökkenthető legyen az idegcsőzáródási rendellenességek kialakulásának esélye.

A génmutáció jelenléte kimutatható, így fel is lehet készülni annak minden velejárójára. Ehhez vérvételre van szükség, melyből a szakemberek képesek megmondani, hogy a gond jelen van-e, illetve tanácsokat adhatnak arra nézve is, hogy igényel-e valamilyen kezelést a mutáció.

(Forrás: egeszsegkalauz.hu)