Először is kezdjük azzal, hogy tisztázzuk, milyen diéták léteznek, mit jelent követni azokat az étkezésünkben, illetve mit képesek adni nekünk, és mit vonnak egyúttal el a szervezetünktől.

Mikor diétázunk?

A diéta bármilyen szabályok szerint megszabott étkezési szokásegyüttesre vonatkozhat. Követhetünk például orvos által előírt máj-, illetve vesetisztító diétát, esetleg ételérzékenység vagy -allergia miatt megszabott étrendet. Ezek mind a diéták közé tartoznak.

Mikor fogyókúrázunk?

A fogyókúra nem más, mint a diéták egy típusa, a cél ilyenkor pedig nem más, mint a súlyvesztés.

Elvi megközelítésből is diétázhatunk

Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az etikai alapú étrendeket, mint a vegetáriánus, a vegán, vagy flexitáriánus, akik állatvédelmi, környezetvédelmi, etikai megfontolásból követnek speciális étrendi irányzatot.

Ezek a leggyakoribb egészségügyi diéták

Megnőtt azok száma, akik bizonyos élelmiszereket az egészségügyi állapotuk miatt nem fogyaszthatnak. Hazánkban a leggyakoribb a laktózérzékenység, de egyre többeknek kell glutén- és tojásmentes étkezésre is átállniuk. Emellett sokan szenvednek cukorbetegségtől is, ami szintén nagy odafigyelést igényel, még az enyhébb változatok esetében is.

Gyakran előfordul az is, hogy valaki egy betegség után kényszerül speciális diétát követni – ilyen esetekben is fontos a hiánybetegségek megelőzése, még akkor is, ha ezek kúraszerűek, rövidebb ideig tartanak, és kevésbé kell tartani az kialakuló hiányállapotoktól. Ráadásul nem minden diéta esetén alakulhatnak ki hiánybetegségek: a cukorbetegeknél például a cukor elhagyása nem jár káros élettani hatásokkal.

Divatdiéták, hóbortdiéták

A fogyókúrák mellett is gyakran alakulnak ki különböző hiánybetegségek – persze csak akkor, ha nem szakemberrel megtervezett étrendet követünk. Napjainkban sokan tartanak Atkins-diétát, amellyel sok fehérjét, sok gyümölcsöt és zöldséget, illetve kevés szénhidrátot fogyasztanak. Divatossá vált a keto-diéta, ami szintén a szénhidrát szinte teljes kizárását követeli meg, és mindenképp meg kell különböztetnünk az erdeti ketogén diétától. Jól ismert a paleo irányzat, amely az őseink étkezési szokásaiból indul ki, gyakrolatilag a vadászatból, halászatból és gyűjtögetésből „származó” élelmiszerek jöhetnek szóba a diétában, a többit már az összetevők szintjén is kizárja az étrendből. Évek óta hódít a mediterrán diéta, ami a friss, nem feldolgozott élelmiszereket részesíti előnyben.

Vegetáriánus, a vegán, a peszketáriánus

Az egyéb diéták közé sorolhatjuk a vegetáriánus, a vegán, a peszketáriánus étrendet követőket – illetve az ezeknek különböző változatait ötvözőket. Ők általában állat- vagy környezetvédelmi okokból nem fogyasztanak húst (vegetáriánusok) vagy semmilyen állati eredetű terméket (vegánok). A peszketáriánusok egyedül halat fogyasztanak, ami tele van omega-3 zsírsavval. Az így étkezők sok jót tesznek a természettel, hiszen jelentősen csökkentik az ökológiai lábnyomukat. Ha azonban nem egy jól megtervezett étrendet követnek, a testüknek akár még rosszat is tehetnek.

Kerüljük el a hiánybetegségeket!

A különböző diéták mellett tehát – a bevitt tápanyagoktól függően – a legkülönbözőbb hiánybetegségek alakulhatnak ki. Nézzünk meg néhányat a fent említett táplálkozási szokások közül, különös tekintettel arra, hogy mi mindent kell pótolnunk a szervezetünkben, ha ezeket követjük.

Laktózérzékenyek

A tejben és tejtermékekben található kalcium és D-vitamin elengedhetetlen a test egészséges működése szempontjából. A laktózérzékenyek azonban abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy mindezt pótolhatják a laktózmentes termékekből, így elkerülhetik az igen veszélyes csontritkulás kialakulását.

Vegetáriánusok

Oda kell figyelniük a B12-vitamin-bevitelükre, ez ugyanis az agy- és a vérsejtek egészségéért felel. A különböző gabonapelyhek nagy mennyiségben tartalmazzák. A fehérjék az emberi test építőkövei: ha húsokkal nem is, akkor lencsével, babbal és szójával lehet bevinni. Számukra is elengedhetetlen a kalciumbevitel, amire a zöld levelesek tökéletesek. A vas pótlása is fontos a vérszegénység elkerülésére – ezt a legtöbb esetben vitaminokkal, étrendkiegészítőkkel tudják megtenni.

Vegánok

A vegánok eggyel nehezebb helyzetben vannak: ők sem fogyasztanak tejet és tejtermékeket, de a laktózmentes változatokat sem. Hogy elkerüljék a fent említett csontritkulást, a kalciumot pótolhatják olajos magvakkal, brokkolival, káposztával, karalábéval és búzacsírával. Náluk fokozottan fennáll a B12 – és D-vitamin-, valamint a vas-, cink-, szelén- és jódhiány veszélye is. Ez okozhat fáradtságot, gyengeséget, az immunrendszer legyengülését, de még vérszegénységet is. A legnagyobb részük pótolható növényekből, de előfordulhat, hogy táplálékkiegészítőkkel kell bevinniük a szervezetükbe.

A vegánoknál jellemzően megjelenhet az omega-3 zsírsav hiánya is, pedig ez a tápanyag elengedhetetlen a szív, a szem, az erek, illetve az elme egészségéhez. Az étrendkiegészítők mellett bevihető lenmaggal, chiamaggal és dióval is – teljesen vegán módon!

Atkins-, keto- és paleo- diétázók

E fogyókúrák alapja elsősorban a szénhidrátbevitel csökkentése. A szénhidrát befolyásolja a vércukorszintet, így az ingadozhat és leeshet, ami rosszulléthez, fáradtsághoz és fejfájáshoz vezethet. Az agyunknak is szüksége van rá, hiszen ez az elsődleges energiaforrása (kivéve a ketogén étrendet, ahol átáll keton üzemanyagra). A szerotonintermelésben is fontos szerepük van – ezzel a hangulatunkra is hatással vannak. Sőt, még a megfelelő anyagcseréhez is elengedhetetlenek!

(Forrás: informed.hu)