A vitaminhiány alapvetően exogén (táplálkozási) vagy endogén okokra vezethetők

vissza.

Ha a táplálékkal bekerülő vitaminmennyiség nem fedezi a szükségletet, elsődleges

hiányról beszélünk. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes vitaminokat – elsősorban

a B 12 – és a K-vitamint – a bélbaktériumok is számottevő mértékben termelik, így ezek
esetében nem lehet csak a táplálékkal való elégtelen bevitelhez kötni az elsődleges

hiányt.

Másodlagos hiány akkor állhat elő, ha az emésztőrendszerbe kerülő és/vagy ott

termelődő vitamin nem képes felszívódni, aminek számos endogén eredetű oka lehet.

Exogén vagy táplálkozási eredetű vitaminhiányt okozhat:

Tartós éhezés
– nem megfelelő mennyiségű (kevés) az étel

– nem megfelelő minőségű az étel

Monodiétás, egyoldalú táplálkozás
– esszenciális aminosavak hiánya, ill. fehérjehiány
– szénhidrátok túlzott fogyasztása
Koplalás, eltúlzott diéta, fogyókúra
Hosszú ideig tartó parentális táplálás
Krónikus alkoholizmus
Az alkoholizmus egyszerre több hatás összegződése
miatt okozhat vitaminhiányt. A szenvedélybetegek ugyanis az alkoholon kívül
alig vesznek magukhoz más ételt vagy italt. Emiatt a gyomor és bélrendszer
emésztési szakaszának nyálkahártyája súlyosan károsodhat, hasonlóan a has-
nyálmirigy is. Nem lesz elégséges enzim- és epetermelődés, ami emésztési és
felszívódási zavarok okozta rosszulléthez, émelygéshez, hasmenéshez, hányás-

hoz vezet.

Ettől aztán a beteg egyáltalán nem is akar táplálkozni, ami tovább

súlyosbítja a hiányt. Csökken a bélflóra vitamintermelése is, epesavak hiányá-
ban pedig a kevés zsíroldékony vitamin sem tud felszívódni. A B 1 -, B 4 -, B 6 – és
B 12 -vitamin hiánya idegszöveti károsodásokhoz és vérképzési zavarokhoz ve-
zet. A fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség romlik. A K-vitamin hiánya
miatt zavart lesz a véralvadási kaszkád folyamatsora is.
Endogén eredetű vitaminhiány állhat elő:

Emésztési zavarok esetén

 

– kóros máj-, vese- és hasnyálmirigy-működés
– epe hiánya, ill. nem megfelelő mennyisége
– fibrózis
– a nyirokrendszer elzáródása
limfoma
– tumor(ok)

Felszívódási zavaroknál

 

– gyomor- és bélpanaszok, -gyulladások
– gyomor- és bélrészek eltávolítása
– bélben élősködő paraziták, bélférgek jelenléte
– enzimdefektusok miatt
– genetikai eredetű vagy szerzett enzimműködési zavarok (hasnyálmirigy,
máj, bélrendszer termeli ezeket), melyek a felszívódásban vagy a provitamin
→ vitamin átalakulásban részt vevő enzimeket érintik – például az 1-a-hid-
roxiláz enzim hiányában vagy csökkent aktivitású működésekor a kolekal-
ciferol nem képes átalakulni 1a, 25-dihidroxi-kolekalciferollá.
A bélflóra (bélbaktériumok) részleges vagy teljes pusztulása idején

– hosszan tartó antibiotikum-kúra esetén.

Hosszan tartó gyógyszeres kezeléskor

– citoszatikumok a B4-vitamin (folsav) képződését akadályozzák
– orális antikoagulánsok szedése a K-vitamin aktív formájának kialakulását
gátolja
– egyes fájdalomcsillapítók szedése (pl. aszpirin = acetil-szalicilsav) kedve-
zőtlen pl. a K-vitamin hatásmechanizmusára
– gyakran alkalmazott hashajtók hatására a B12-vitamint és a K-vitamint ter-

melő baktériumok is nagy mértékben ürülnek.

A vitaminhiány vagy az esetleges vitamintöbblet mértékét jellemző fogalmak:

avitaminózis: nagyfokú, teljes vitaminhiány
– ritkán fordul elő, legfeljebb egy-egy vitaminra vonatkozóan hosszan tartó
koplalás, éhezés (éhségsztrájk) idején
– állatkísérleteknél szokták kiváltani – főleg a vitaminkutatások korai szaka-
szában – a vitaminhiány tüneteinek tanulmányozására
– az avitaminózis általános jellemzője, hogy a fejlődés lelassul, a növekedés

megáll

hipovitaminózis: csökkent mértékű vitaminellátottság, részleges vitaminhiány
vagy vitaminszegényes állapot, amely olyan mértékű, hogy a szervezetben mű-

ködési zavarok keletkeznek.

Ennél konkrétabb megfogalmazás nem igazán lehetséges, mert az egyes vita-
minok hiánya eltérő módon jelentkezik, amit ráadásul az egyéni tolarancia is be-
folyásol.Egyes felmérések alapján feltételezhető, hogy az emberiség igen nagy részé-
nél fordul elő hipovitaminózis elsődleges vitaminhiány miatt. A harmadik világ
és a fejlődő országok lakosai (Afrika, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia, Dél-Amerika)
ugyanis napjainkban sem jutnak hozzá a megfelelő mennyiségű élelmiszerhez és
tápanyaghoz.

Ezekben a térségekben különösen a gyermekek veszélyeztetettek,
mert számukra a vitaminhiány a növekedésben, fejlődésben való elmaradást je-
lenti, amint az a vitaminkutatások kezdeti időszakában állatkísérletek révén egy-
értelműen bebizonyosodott. A felnőttek számára a vitaminhiányos táplálkozás a
munkaképesség gyengülésében és az egészség romlásában jut elsősorban kifeje-
zésre, ami a társadalom és az állam számára jelent nagy terheket a munkaerő és a
gyógyítás költségeinek előteremtésében.

A fejlett nyugati államokban a hipovitaminózis kisebb néprétegeket érint. Itt is
előfordulhat azonban az elégtelen táplálkozás miatti hiány azoknál, akik nagyobb-
részt előrecsomagolt, tartósított, kémiailag kezelt, gyorsan elkészíthető (fast food)
ételeket fogyasztanak. Ezek vitamintartalma ugyanis a technológiai műveletek so-
rán (hevítés, sterilizálás, tartósítás stb.) jelentősen csökkenhet a természetes, friss
élelmiszerekhez, húsokhoz, belsőségekhez, tejhez, tojáshoz, zöldségekhez, gyü-
mölcsökhöz képest.

Ugyancsak előállhat egy-egy vitamin latens hiánya – a manapság főleg a nők
körében divatos – szigorú diéta következtében is.
Nagyobb mértékű hipovitaminózis állhat elő a társadalom perifériájára sodró-
dott embereknél – alkoholisták, drogosok, szegények, hajléktalanok –, amit elégte-
len táplálkozás és felszívódási rendellenesség egyaránt okozhat.
Megjegyzendő, hogy embereknél B 12 – és K-vitamin esetében nem lehet nagy
mértékű hipovitaminózist kiváltani ’csak’ elégtelen táplálkozással, mert a bélbakté-
riumok ezeket a vitaminokat megfelelő mennyiségben képesek előállítani. Fellép-
het viszont ezeknél is hipovitaminózis másodlagos hiány következtében, például
felszívódási zavarok miatt.Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a bőr különösen érzékenyen reagál a kü-
lönböző vitaminhiányokra.

hipervitaminózis: a vitaminok túladagolása a szervezetben olyan mértékben,
ami hiánytünetek megjelenéséhez és egészségkárosodáshoz vezethet.

Hipervitaminózis okozta kóros állapot ritkán alakul ki jellemzően egyoldalú, mono-
diétás táplálkozás esetén vagy étrendkiegészítő vitaminkészítmények, koncent-
rátumok hosszabb ideig tartó, eltúlzott szedésekor fordulhat elő a raktározható,
zsírban oldódó A-, D-, E-vitaminokra, illetve a B 12 -vitaminra nézve. A vízold-
ható vitaminokat – a B 12 -vitamin kivételével – a szervezet nem képes tárolni,
ezért ezeknél hipervitaminózis sem léphet fel. A megfelelő vitamin(ok) adago-
lásával a hiányállapot általában reverzíbilis módon, gyorsan megszüntethető.