A vitaminhiány alapvetően exogén (táplálkozási) vagy endogén okokra vezethetők

vissza. Ha a táplálékkal bekerülő vitaminmennyiség nem fedezi a szükségletet, elsődleges hiányról beszélünk. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes vitaminokat – elsősorban a B 12 – és a K-vitamint – a bélbaktériumok is számottevő mértékben termelik, így ezek esetében nem lehet csak a táplálékkal való elégtelen bevitelhez kötni az elsődleges hiányt. Másodlagos hiány akkor állhat elő, ha az emésztőrendszerbe kerülő és/vagy ott termelődő vitamin nem képes felszívódni, aminek számos endogén eredetű oka lehet.

Exogén vagy táplálkozási eredetű vitaminhiányt okozhat:

  • tartós éhezés
  •  nem megfelelő mennyiségű (kevés) az étel

  •  nem megfelelő minőségű az étel

  • Monodiétás, egyoldalú táplálkozás
  •  esszenciális aminosavak hiánya, ill. fehérjehiány
  • szénhidrátok túlzott fogyasztása
  • Koplalás, eltúlzott diéta, fogyókúra
  • Hosszú ideig tartó parentális táplálás

Krónikus alkoholizmus

Az alkoholizmus egyszerre több hatás összegződése miatt okozhat vitaminhiányt. A szenvedélybetegek ugyanis az alkoholon kívül alig vesznek magukhoz más ételt vagy italt. Emiatt a gyomor és bélrendszer emésztési szakaszának nyálkahártyája súlyosan károsodhat, hasonlóan a hasnyálmirigy is. Nem lesz elégséges enzim- és epetermelődés, ami emésztési és felszívódási zavarok okozta rosszulléthez, émelygéshez, hasmenéshez, hányáshoz vezet.

Ettől aztán a beteg egyáltalán nem is akar táplálkozni, ami tovább súlyosbítja a hiányt. Csökken a bélflóra vitamintermelése is, epesavak hiányában pedig a kevés zsíroldékony vitamin sem tud felszívódni. A B 1 -, B 4 -, B 6 – és B 12 -vitamin hiánya idegszöveti károsodásokhoz és vérképzési zavarokhoz vezet. A fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség romlik. A K-vitamin hiánya miatt zavart lesz a véralvadási kaszkád folyamatsora is.

Endogén eredetű vitaminhiány állhat elő:

Emésztési zavarok esetén
  •  kóros máj-, vese- és hasnyálmirigy-működés
  •  epe hiánya, ill. nem megfelelő mennyisége
  •  fibrózis
  •  a nyirokrendszer elzáródása
  • limfoma
  •  tumor(ok)
Felszívódási zavaroknál
  • gyomor- és bélpanaszok, -gyulladások
  •  gyomor- és bélrészek eltávolítása
  •  bélben élősködő paraziták, bélférgek jelenléte
  •  enzimdefektusok miatt
  •  genetikai eredetű vagy szerzett enzimműködési zavarok (hasnyálmirigy,
  • máj, bélrendszer termeli ezeket), melyek a felszívódásban vagy a provitamin
  • vitamin átalakulásban részt vevő enzimeket érintik – például az 1-a-hidroxiláz enzim hiányában vagy csökkent aktivitású működésekor a kolekalciferol nem képes átalakulni 1a, 25-dihidroxi-kolekalciferollá.
  • A bélflóra (bélbaktériumok) részleges vagy teljes pusztulása idején

  • hosszan tartó antibiotikum-kúra esetén.


    Hosszan tartó gyógyszeres kezeléskor

  •  citoszatikumok a B4-vitamin (folsav) képződését akadályozzák
  •  orális antikoagulánsok szedése a K-vitamin aktív formájának kialakulását gátolja
  •  egyes fájdalomcsillapítók szedése (pl. aszpirin = acetil-szalicilsav) kedvezőtlen pl. a K-vitamin hatásmechanizmusára
  • gyakran alkalmazott hashajtók hatására a B12-vitamint és a K-vitamint termelő baktériumok is nagy mértékben ürülnek.

     

    A vitaminhiány vagy az esetleges vitamintöbblet mértékét jellemző fogalmak:

    avitaminózis:

  • nagyfokú, teljes vitaminhiány

    – ritkán fordul elő, legfeljebb egy-egy vitaminra vonatkozóan hosszan tartó
    koplalás, éhezés (éhségsztrájk) idején
    – állatkísérleteknél szokták kiváltani – főleg a vitaminkutatások korai szaka-
    szában – a vitaminhiány tüneteinek tanulmányozására
    – az avitaminózis általános jellemzője, hogy a fejlődés lelassul, a növekedés

    megáll

    hipovitaminózis: csökkent mértékű vitaminellátottság, részleges vitaminhiány
    vagy vitaminszegényes állapot, amely olyan mértékű, hogy a szervezetben mű-

    ködési zavarok keletkeznek.

    Ennél konkrétabb megfogalmazás nem igazán lehetséges, mert az egyes vitaminok hiánya eltérő módon jelentkezik, amit ráadásul az egyéni tolarancia is befolyásol.Egyes felmérések alapján feltételezhető, hogy az emberiség igen nagy részénél fordul elő hipovitaminózis elsődleges vitaminhiány miatt. A harmadik világ és a fejlődő országok lakosai (Afrika, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia, Dél-Amerika) ugyanis napjainkban sem jutnak hozzá a megfelelő mennyiségű élelmiszerhez és tápanyaghoz. Ezekben a térségekben különösen a gyermekek veszélyeztetettek,

    mert számukra a vitaminhiány a növekedésben, fejlődésben való elmaradást jelenti, amint az a vitaminkutatások kezdeti időszakában állatkísérletek révén egyértelműen bebizonyosodott. A felnőttek számára a vitaminhiányos táplálkozás a
    munkaképesség gyengülésében és az egészség romlásában jut elsősorban kifejezésre, ami a társadalom és az állam számára jelent nagy terheket a munkaerő és a gyógyítás költségeinek előteremtésében.

     

    A fejlett nyugati államokban a hipovitaminózis kisebb néprétegeket érint. Itt is előfordulhat azonban az elégtelen táplálkozás miatti hiány azoknál, akik nagyobbrészt előrecsomagolt, tartósított, kémiailag kezelt, gyorsan elkészíthető (fast food) ételeket fogyasztanak. Ezek vitamintartalma ugyanis a technológiai műveletek során (hevítés, sterilizálás, tartósítás stb.) jelentősen csökkenhet a természetes, friss élelmiszerekhez, húsokhoz, belsőségekhez, tejhez, tojáshoz, zöldségekhez, gyümölcsökhöz képest.

Ugyancsak előállhat egy-egy vitamin latens hiánya – a manapság  divatos – szigorú diéta következtében is.

 

Nagyobb mértékű hipovitaminózis állhat elő a társadalom perifériájára sodródott embereknél – alkoholisták, drogosok, szegények, hajléktalanok –, amit elégtelen táplálkozás és felszívódási rendellenesség egyaránt okozhat. Megjegyzendő, hogy embereknél B 12 – és K-vitamin esetében nem lehet nagy mértékű hipovitaminózist kiváltani ’csak’ elégtelen táplálkozással, mert a bélbaktériumok ezeket a vitaminokat megfelelő mennyiségben képesek előállítani. Fellép-
het viszont ezeknél is hipovitaminózis másodlagos hiány következtében, például felszívódási zavarok miatt.Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a bőr különösen érzékenyen reagál a különböző vitaminhiányokra.

hipervitaminózis: a vitaminok túladagolása a szervezetben olyan mértékben, ami hiánytünetek megjelenéséhez és egészségkárosodáshoz vezethet.

Hipervitaminózis okozta kóros állapot ritkán alakul ki jellemzően egyoldalú, monodiétás táplálkozás esetén vagy étrend-kiegészítő vitaminkészítmények, koncentrátumok hosszabb ideig tartó, eltúlzott szedésekor fordulhat elő a raktározható,
zsírban oldódó A-, D-, E-vitaminokra, illetve a B 12 -vitaminra nézve. A vízoldható vitaminokat – a B 12 -vitamin kivételével – a szervezet nem képes tárolni, ezért ezeknél hipervitaminózis sem léphet fel. A megfelelő vitamin(ok) adagolásával a hiányállapot általában reverzibilis módon, gyorsan megszüntethető.