A tudományos és klinikai kutatások elismerik a CBD-t, mint számos különböző állapot kezelésére alkalmas hatóanyagot. Pozitív hatást gyakorol az ízületi gyulladásokra, a cukorbetegségre, az alkoholizmus kezelésére, a Sclerosis Multiplex, a krónikus fájdalmak, a skizofrénia, a PTSD (posztraumás stresszzavar), a depresszió, epilepszia és egyéb neurológiai rendellenességek esetén is.

A CBD vagy cannabidiol, a kender – cannabis növényben található fitokannabinoid. A kannabinoidok olyan különböző fehérjék, melyek a szervezetben a CB1 és CB2 receptorokon keresztül fejtik ki a hatásaikat. Léteznek úgynevezett endokannabinoidok, melyeket az emberi szervezet is előállít. Ezen anyagok pontos szerepe még a mai napig nem tisztázott, de többek között, rendkívül fontos szerepet játszanak az agyi és egyéb idegsejtek közti ingerület gátlásában és ezzel az agyi szabályozásban, a tanulás és felejtés folyamataiban is.

A növények is termelnek kannabidiolokat, melyeket fitokannabidioloknak nevezük, illetve a gyógyszeriparban mára már szintetikus kannabidiolokat is előállítanak. A CBD-t először 1940-ben izolálták és 1963-ban már, strukturálisan is jellemezték.

A CBD hatásai – tudományos kutatások és eredmények

A tudományos és klinikai kutatások elismerik a CBD-t, mint számos különböző állapot kezelésére alkalmas hatóanyagot. Pozitív hatást gyakorol az ízületi gyulladásokra, a cukorbetegségre, az alkoholizmus kezelésére, a Sclerosis Multiplex, a krónikus fájdalmak, a skizofrénia, a PTSD (posztraumás stresszzavar), a depresszió, epilepszia és egyéb neurológiai rendellenességek esetén is. A CBD kimutatható neuroprotektív és neurogén hatásokkal rendelkezik, és a rákellenes tulajdonságait jelenleg, számos tudományos kutatóközpontban vizsgálják.

Bizonyítékok vannak arra is, hogy a CBD alkalmazása még nagy adagokban is biztonságos. A CBD nem pszichotróp anyag, orális adagolása biztonságos és jól tolerálható az emberek számára, a Current Pharmaceutical Design folyóirat által online közzétett klinikai vizsgálatok szerint.

A CBD adagolása

A CBD adagolásával kapcsolatban nagyon sok vélemény létezik. A CBD szájon át történő adagolása esetén, még 600 mg os adagnál sem jelentkeztek pszichés és viselkedésbeli elváltozások. Általános nézetek szerint a terápiás adagolása, napi 100 mg tól napi 1500 mg ig terjedhet.


A CBD leginkább a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik föl, ezért spray formában, a nyelv alá fújva már napi 2,5 mg os adagokban is mérhető hatást képes kifejteni. Az CBD vel szembeni egyéni érzékenység is jelentős különbségeket mutat, mely szerint a napi 2-3 mg tól a napi 200 – 300 mg ig is terjedhet a hatás érzékelése.  A THC mentes kenderfajok általános CBD tartalma is szabályozva van, nemzetközi szabvány szerint nem lépheti túl 2,5 mg/ 1kg os határértéket.

A CBD eddig megismert hatásmechanizmusai

A kannabidiol egy pleiotróp gyógyszer és számos hatást fejt ki, több molekuláris úton keresztül is.
A tudományos irodalom eddig több mint 65 molekuláris hatásmechanizmust fedezett fel a CBD-vel kapcsolatban.
A CBD csak kis mértékben kötődik a CB1 és CB2 receptorokhoz (melyeken keresztül a THC hat) de több, nem kanabinoid receptort és ioncsatornát is befolyásol. A CBD különböző receptor-független utakon is fellép, például az endogén neurotranszmitterek (például az anandamid és adenozin) “újrafelvételének” késleltetésével, valamint bizonyos G-fehérjével kapcsolt receptorok kötődési hatásának fokozásával vagy gátlásával.


Jose Alexandre Crippa és kollégái a braziliai San Paulo Egyetemen és a londoni King’s College-ban úttörő kutatást folytattak a CBD és a szorongás neurális összefüggéseiről. Magas koncentrációk esetén a CBD közvetlenül aktiválja az 5-HT1A (hidroxi-triptamin) szerotonin receptort, ezáltal szorongásgátló hatást fejt ki. Ez a G-kapcsolt fehérje receptor számos biológiai és neurológiai folyamatban szerepet játszik, többek között a szorongás, a függőség, az étvágy, az alvás, a fájdalomérzés, az émelygés, a hányás folyamatában is. Az 5-HT típusú receptorok a szerotonin által aktiválódnak és számos kémiai jelátvitelt befolyásolnak a sejtek között. Az erről szóló tudományos publikáció itt olvasható.

A CBD közvetlenül kölcsönhatásba lép a különböző ioncsatornákkal, például kötődik a TRPV1 receptorokhoz, amelyek szintén ioncsatornákként működnek. A TRPV1-ről ismert, hogy a fájdalomérzet, a gyulladás és a testhőmérséklet kialakításában játszik jelentős szerepet.
A TRPV a “tranziens receptor potenciális kationcsatorna V. alcsalád” technikai rövidítése. A TRPV1 egy több tucat TRP (kimondott “trip”) receptor variáns vagy alcsalád egyike, amely közvetíti a gyógynövények széles körének hatásait is.

A kutatók a TRPV1-et “vanilloid receptornak” nevezik, amelyet a vanília bab után neveztek el.
A vanília eugenolt tartalmaz, ami egy olyan illóolaj, amely antiszeptikus és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal rendelkezik, továbbá segít a véredények tisztításában. A tradícionális gyógyászatban, a vanília babot használják a fejfájások ellen is.
A CBD kötődik a TRPV1-hez, ami befolyásolja (csökkenti) a fájdalomérzékelést.

A kapszaicin ugyancsak aktiválja a TRVP1 receptorokat ahogyan az anandamid is, amely egy endogén cannabinoid és szintén TRPV1 agonista.

GPR55-orphan receptorok és a CBD

A CBD közvetlenül aktiválja az 5-HT1A szerotonin receptort és számos TRPV ioncsatornát, egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy olyan antagonistaként is működik, amely blokkolja vagy deaktiválja, egy másik, GPR55 néven ismert G fehérjéhez kapcsolt receptort.
A GPR55-et “árva receptornak” nevezték el, mert még mindig nem tudják, hogy melyik nagyobb receptorcsoporthoz tartozik.. A GPR55 jellemzően expresszálódik az agyban, különösen a kisagyban.


A vérnyomás és a csontsűrűség befolyásolásában is fontos szerepet játszik.
A GPR55 elősegíti az osteoclast sejtek funkcióját, amelyek elősegítik a csont leépülését. Ezért a túl aktív GPR55 receptor jelátvitel csontritkulással jár.
A GPR55, amikor aktivált, elősegíti a ráksejtek szaporodását, amelyet a shanghaji, kínai Tudományos Akadémia kutatói vizsgáltak. Ez a receptor különböző típusú rákos betegségekben expresszálódik.


A GPR55 jelátvitel blokkolása révén a CBD csökkentheti a csontok leépülését és a rákos sejtek szaporodását.
Az erről szóló tudományos publikáció itt olvasható.

PPAR-k – nukleáris receptorok

A CBD rákellenes hatást fejt ki a sejtmag felszínén elhelyezkedő PPAR-k (peroxisome proliferator activated receptors) aktiválásán keresztül is. A PPAR-gamma-receptor néven ismert, aktivációja sejtosztódás gátló hatást fejt ki, valamint képes tumor visszafejlődését kiváltani a tüdőrákos sejteknél. A PPAR-gamma aktiváció lebontja az amiloid-béta-plakkot, amely kulcsfontosságú molekula az Alzheimer-kór kialakulásában. Ez az egyik oka annak, hogy a CBD alkalmazása hasznos gyógymód lehet az Alzheimer-kórban szenvedők esetén is.

A PPAR receptorok szabályozzák az energia homeosztázisban, lipidfelvételben, inzulinérzékenységben és más anyagcsere-funkciókban részt vevő géneket is.
Ezen hatásainál fogva a CBD a diabétesz kezelésében is széleskörű lehetőségeket hordoz.
A CBD rákellenes hatást fejt ki a PPAR-k aktiválásával a sejtmag felszínén.

CBD mint alloszterikus modulátor

A CBD egy alloszterikus receptor modulátorként is funkcionál, ami azt jelenti, hogy serkentheti vagy gátolhatja, a receptorok reakcióit, a receptor formájának megváltoztatásával.


Az ausztrál tudósok beszámoltak arról, hogy a CBD a GABA-A receptor “pozitív alloszterikus modulátoraként” működik. Más szavakkal, a CBD kölcsönhatásba lép a GABA-A receptorral olyan módon, hogy fokozza a receptor kötődési affinitását az emlős központi idegrendszerében a fő endogén agonista, a gamma-amino-vajsav (GABA) számára, amely a legfőbb inhibitor neurotranszmitter. A Valium és más Benzosok nyugtató hatását GABA receptorok közvetítik. A CBD csökkenti a szorongást a GABA-A receptor alakjának megváltoztatásával oly módon, hogy a GABA természetes nyugtató hatását fokozza.

A kanadai kutatók a CBD-t a kannabinoid CB1 receptor “negatív alloszterikus modulátoraként” azonosítják, amely az agyban és a központi idegrendszerben koncentrálódik. Bár a kannabidiol nem kötődik közvetlenül a CB1 receptorhoz, mint a THC, a CBD alloszterikusan kölcsönhatásba lép a CB1-gyel, és megváltoztatja a receptor formáját oly módon, hogy gyengíti a CB1-nek a THC-vel való kötődését.


A CB1 receptor negatív alloszterikus modulátoraként a CBD csökkenti a THC pszichoaktivitásának felső határát, ezért az emberek nem érzik olyan erősnek, a CBD-ben gazdag kannabisz hatását, mint amikor a THC-domináns gyógyszert fogyasztják. A CBD-ben gazdag kis THC-vel rendelkező termékek terápiás előnyökkel járhatnak anélkül, hogy eufórikus vagy dysforikus hatásuk lenne.

A CBD gyógyszerészeti alkalmazása

2018. június 25-én az amerikai FDA (Food and Drug Administration) bejelentette a marihuána eredetű gyógyszerkészítmények első jóváhagyását. Az Epidiolex (kannabidiol vagy CBD) két ritka, gyermekgyógyászati görcsroham, Lennox-Gastaut szindróma és Dravet-szindróma kezelésére hivatott. Az Epidiolex olyan termék, mely a marihuánából nyert CBD-t tartalmaz, de THC tartalma 0,1% alatt marad.


A CBD a belőle készült gyógyszerek engedélyezésével sem került ki a szabályozott anyagok köréből. Az USA-ban egy 1970 óta fennálló drogtörvény hatálya alatt áll. Magyarországon nem esik korlátozás alá de az OGYÉI nem engedélyez semmilyen CBD tartalmú, dúsított élelmiszert vagy étrendkiegészítőt sem, arra való hivatkozással, hogy a CBD gyógyszerészeti alapanyagnak minősül.


Az Egyesült Királyságban nagyon hasonló a helyzet a magyar szabályokhoz.
Étrend-kiegészítőkben elvileg nem tiltják a használatát a CBD koncentrátumoknak vagy kivonatoknak, ezzel kapcsolatban minden uniós tagország önállóan rendelkezhet, a saját hatósági és szabályozási rendszerén belül viszont a tagországok nagyon eltérően állnak hozzá a CBD tartalmú étrend-kiegészítők engedélyezéséhez. Kozmetikumok esetén a szabályozás némileg elnézőbb a legtöbb országban. Nálunk ez sem jelent komolyabb engedményt.

(A cikk a CBD Project forrásanyagainak felhasználásával készült. Forrás: http://mentalfitnessguru.hu)