Sok ellentmondásos vélemény szól arról, hogy milyen gyakran kell étkezni. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a kis mennyiségű, de gyakori étkezés a nap folyamán a legegészségesebb gyakorlat. Egy másik gondolati iskola szerint a ritkábban fogyasztott nagyobb mennyiségek az egészségesebbek.
Mindkét elméletnek vannak előnyei és hátrányai is. Az első esetben a kis mennyiségben történő gyakori étkezés csökkenti az éhséget és az étel iránti vágyat.
Folyamatos energiaellátást biztosít az embernek, aki étkezés után nem érzi magát letargikusnak vagy nehéznek.

De ennek a módszernek is van alapvetŐ problémája.

Ezt az elméletet követő emberek hajlamosak arra, hogy kis mennyiségekben, de túl gyakran nassoljanak, így több kalóriát visznek be, mint szükséges.
A második esetben az étkezések időpontja általában rögzített, a test órája pedig igazodik ehhez a rutinhoz. Az éhségérzet jelzi, hogy a testnek most van szüksége kalóriára, és ekkor kell enni.
Kutatók megfigyelték, hogy ez a módszer jobban segít a fogyásban, aminek az lehet az oka, hogy az étkezések között hosszabb ideig nem fogyasztanak kalóriát egyáltalán.

Ám ennek a módszernek is vannak hátrányai.

Az étkezés kihagyása lehetetlen. Az éhezés okozta túlevés ártalmas lehet. Ezenkívül nem lehet az összes tápanyagot bevonni az étrendbe, ha csak három vagy négy ételt fogyasztunk naponta.
A legjobb módja annak, hogy eldöntsük, milyen gyakran kell enni, ha a napi ütemterv alapján megbecsüljük a napi kalóriaszükségletet.
Az étel iránti vágy és a valódi éhség megkülönböztetése szintén segíthet az étkezés időzítésének megtervezésében. A kalória-bevitel nyomon követése segíthet eldönteni, szüksége van-e több kalóriára a nap folyamán, vagy nincs.
Nincs egy mindenki számára egyaránt megfelelő étrend. A legjobb megoldás csak egy kis kísérletezés és megfigyelés útján érhető el.