A paleolit diéta a trimetil-amin-oxid magasabb szintjével hozható kapcsolatba. Mindez állatkísérletek alapján fokozott ateroszkerózis-rizikót sejtet.

A paleolit diéta olyan táplálékok fogyasztásán alapul, amiket a mezőgazdaság és az állattenyésztés elterjedése előtti időkben ettek. Akik a „paleo” táplálkozást követik, azok elsősorban bogyósokat, dióféléket, magvakat fogyasztanak, húsfélékkel és halakkal kiegészítve.

Sokan a paleolit táplálkozást – természetes módon – egészségesnek kiáltják ki, mondván a humán genetikai adottságokhoz ez a fajta étrend áll a legközelebb, mivel az anyagcsere alkalmazkodási folyamata lassúbb, mint az az idő, amit a történelem során az állattenyésztésre és a növénytermesztésre való átállás az emberi szervezet számára engedélyezett.

Mégis, a XXI. században többen megkérdőjelezik a paleolit diéta hasznosságát. Nemrégiben jelent meg a European Journal of Nutrition hasábjain egy közlemény, ami egy újabb negatív érvet tett a paleolit táplálkozás mérlegébe. Lehetséges, hogy a paleolit diéta hosszú távú követése a bélflóra megváltozásához és érelmeszesedés kialakulásához vezethet.

Ami hiányzik a paleolit étrendből

A paleolit diétát ellenzők egyik fő érve az, hogy a „paleo” tányéron nem szerepelnek a gabonafélék, a tenger gyümölcsei és a tejtermékek. Gabonafélék híján a szervezet rostokkal és B-vitaminokkal való ellátása hiányos, tenger gyümölcsei nélkül a proteinháztartás, míg tejtermékek nélkül a kalcium-, jód- és riboflavin-mérleg lehet negatív. Előbbiekkel összefüggésben a szakmai szervezetek, így például a Németországi Táplálkozástudományi Társaság (Deutsche Gesellschaft der Ernährung; DGE) is pozitívan értékeli azt, hogy a paleolit étrend követői lemondanak a finomított cukorról, a cukros üdítőkről, a gyorséttermi ételekről, a túlságosan feldolgozott ételekről, valamint a szervezet számára kedvezőtlen zsírsavakról (transz-zsírsavak); ugyanakkor, problémákat lát abban, hogy nem fogyasztanak elegendő mennyiségű rostot és tejtermékeket.

A húsokból képződő TMAO érelmeszesedést okozhat

Az Edith Cowan Egyetem kutatói nemrégiben a paleolit diéta egyik lehetséges további negatív következményére mutattak rá. Az elfogyasztott húsokban lévő kolinból és karnitinből a bélcsatornában található mikroorganizmusok közreműködésével trimetil-amin keletkezik, ami a bélnyálkahártyán át felszívódik, és abból a májban trimetil-amin-oxid (TMAO) keletkezik. Állatkísérletek alapján a TMAO ateroszklerózist indukál. Továbbá, epidemiológiai vizsgálatok eredményei is arra mutatnak rá, hogy az emelkedett TMAO-szint jellemezően szív- és érrendszeri kórképekkel társul.

A „paleoknál” jelentősen magasabb a TMAO-szint

Ausztráliai kutatók 44 – átlagosan 2,38 éve – paleolit táplálkozást folytató személynek vizsgálták meg a TMAO-szintjét. A vizsgálatba bevontak egyik része szigorú paleolit táplálkozású volt, azaz napi egynél kevesebbszer fogyasztott csak tejterméket vagy gabonafélét, míg a másik fele pszeudo-paleolit táplálkozást követett, aminek részeként napi egynél több alkalommal is fogyasztott gabonafélét vagy tejterméket.

A szigorú paleolit diétát követőknél 9,53 mikromol/l volt a vérben a TMAO-szint. Ez több, mint kétszer magasabb értéket jelent, mint a (semmilyen diétát nem követő) kontroll-csoportban (n=46) mért 3,93 mikromol/l-es érték. A pszeudo-paleolit táplálkozást követőknél a TMAO-szint köztes értéket, 5,47 mikromol/l-t adott.

A citált humán vizsgálati eredmények alátámasztják azt, hogy a bőséges húsfogyasztással jellemezhető paleolit diéta az átlagosnál magasabb TMAO-szintekkel társul. Székletminták elemzése arra is rámutatott, hogy a paleolit táplálkozás a bélben található, a trimetil-amin előállításában résztvevő Clostridium hathewayi baktériumok magasabb bélbeli számával jár együtt.

Az, hogy a paleolit diétát követőknél néhány év vagy évtized elmúltával fokozott érelmeszesedés-rizikóval kell-e számolni, egyelőre nem ismert, erre csak a jövő hosszabb távú vizsgálatai tudnak majd válaszolni.    

 

(Forrás: Medical Tribune Eur. J. Nutr. )