az A-vitamin

VitaminokTudomány

retinol

A retinában található
Alkohol jellegű

Történeti áttekintés

I.e. 1600 táján az ókori Egyiptomban a szürkületi vakságot (farkasvakság) nílusi halak májával gyógyították a papok.

Az ókori orvosok (Dioskurides Galanus, Oreibasus, Aetius, a görög Celsius, az arab Ali ben Isa) a farkasvakság gyógyítására különböző állatok máját javasolják.

Tulajdonságok

 

Az A-vitaminok zsírban oldódó, induktív vitaminok.

Szerkezetüket tekintve 20 szénatomos telítetlen alkoholok, melyek molekulájában egy b-jonon gyűrűhöz két izoprén
egységből álló telítetlen oldallánc kapcsolódik. Valamennyi kettőskötés konfigurációja transz. (A kevésbé stabil cisz-változat a látás molekuláris folyamatában fordul elő.)

A konjugált kettőskötések miatt az A-vitaminok kémiai behatásokra, oxidációra, redukcióra (hidrogénezés), napfényre, UV-fényre érzékenyek. Viszonylag könnyen
észteresednek. Szobahőmérsékleten kristályos állapotúak, olvadáspontjuk 63-64°C. Savas közegben izomerizálódnak és elvesztik aktivitásukat; a lúgos közeget ellenben jól bírják.

Mindkét forma a szervezetben biológialag aktív, a retinal a látás mechanizmusában játszik szerepet, a retinsav pedig a növekedésre és az immunrendszerre hat. Az élő szervezetekben az A-vitamin gyakran észterformában van jelen; általában hosszú láncú zsírsavakkal, leggyakrabban palmitinsavval észteresedik. Az észter-formák biokémiai hatása jobb, mint az alkohol-formáé. További praktikus szempont, hogy az észter-alak halmazállapota olajos folyadék, ami pl. injekcióban való adagolást, kényelmesebb felhasználást tesz lehetővé.

1904. Mori (Japán)

Beszámol arról, hogy a megelőző években Japán belső, szárazföldi területein több ezer rosszul táplált kisgyereket sújtott a hikan-kórnak nevezett súlyos szembetegség, mely számos áldozatot is követelt. A tünetek között először a kötőhártya kiszáradása, majd farkasvakság, végül teljes
vakság jelentkezik. Gyógyításuk halmájolajjal, angolnazsírral és csirkemájjal lehetséges.

Ja1906. Hopkins (Cambridge)

Megállapítja, hogy patkányokat tejfehérjéből, szénhidrátból, zsírból és sóból álló keverékkel etetve az állatok növekedése lelassul. Az étrendet friss tejjel kiegészítve az állatok növekedése normális lesz.

1912. Hopkins

Javasolja, hogy a táplálék azon komponenseit, melyek a szénhidrátok, zsírok, fehérjék és sók mellett a táplálkozáshoz elengedhetetlenül szükségesek, “járulékos komponensek”-nek nevezzék.

1913. McCollum és Davis (New Haven, USA, Yale Egyetem)

Éterrel extrahált táplálékkal etetett fiatal patkányok növekedése megáll, sőt az állatoknál kötőszövet-gyulladás, szemszárazság (xerophtalmia) és farkasvakság (hemeralopia) is
megfigyelhető. A szembetegségek tünetei halmájolaj etetésével megszüntethetők.
A tej, tojássárgája, vaj (Osborn és Mendel, 1913) szintén igen hatásos, míg egyes növényi olajok (mandulaolaj) és a sertészsír kevésbé hatékony.

A zsírokban és olajokban egy létfontosságú növekedési faktor van, melyet 1915-ben McCollum zsíroldékony ’A’ faktornak nevez el.

1920-ban Drummond

javaslatára ez az ’A’ faktor az A-vitamin nevet kapja a Casimir Funk által 1912-ben alkotott ’vita amine’ fantázianév alapján.

Az 1920-as évektől a kutatók között már általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a helytelen és hiányos táplálkozás következtében kialakuló A-vitamin-hiány a fejlődés/növekedés lassulásához, majd leállásához, valamint súlyos szembetegség
kialakulásához vezet.

Ez utóbbi neve: xerophtalmia. Ez az oka, hogy az A-vitamint antixeroptalmia-faktorként is említik.

Green és Mellanby (1928)

megállapítja, hogy A-vitamin hiányában csökken az ember fertőzésekkel szembeni ellenálló-képessége.

A humán orvosi gyakorlatban csak az 1940-es évektől kezdődően válik elfogadottá az a nézet, hogy A-vitamin hiányában az ektodermából fejlődött részek károsodhatnak.

Ha a beteg étrendje megfelelő mennyiségben kiegészül bizonyos zsírnemű ételekkel (tej, vaj, tojás, halzsír, különböző olajok), a tünetek megszüntethetők, ill. visszafordíthatók (repalábilisek).

A betegséget a vitamin hiánya okozza: hiánybetegség!

1919. Steenbock (Wisconsin, USA)

A sárgarépából éterrel kivont vörös színű karotin az ’A’ faktorhoz hasonló élettani hatású. Úgy gondolja, hogy a hatást nem a karotin, hanem a mellette szennyezőként jelenlévő ’A’ faktor okozza.

1920. Osborn és Mendel

Egyes zöld növények pigmentanyagai viszonylag magas A-vitamin-aktivitást mutatnak. Szerteágazó kutatások indulnak a növényekből korábban már előállított karotin és karotinoid-származékok hatékonyságának vizsgálatára.

1920. További Kutatások

Kutatások az állati eredetű A-vitamin és a növényi eredetű pigmentek (karotinoidok) kinyerésére és azonosítására. Az A-vitaminhoz és a karotinhoz kapcsolódó kutatások a továbbiakban összefonódnak, számos félreértéssel, részeredménnyel és ellentmondással.

Az izolálási kísérletek főképp tengeri halak – elsősorban tonhal – májából és vajból történtek.

1922. Takahashi (Japán)

Tonhal májából előállított, igen hatékonyan alkalmazható koncentrátumát tiszta A-vitaminnak tartja, és BIOSTERIN-nek nevezi el. Megállapítja telítetlen alkohol jellegét, összegképletét (C 27 H 24 O 2 ) viszont helytelenül adja meg. Megállapítják, hogy a halmájolaj oxigén jelenlétében végzett 100 °C feletti hevítésével elveszti vitaminhatását. Ugyanakkor hatásos marad az angolkórral szemben → McCollum (1922): a halmájolajban D-vitamin is van.

Mivel a legaktívabb vitaminhordozó anyagok színesek (vaj, tojássárgája, halolaj, kukorica, paradicsom, barack), a sárga színű karotint számos kutató helytelenül A-vitaminként azonosította.

1930–40-es évek

1930. A karotinoidok felfedezése már a XIX. században elkezdődött, de jelentőségük csak az A-vitaminhoz kapcsolódó kutatások révén nőtt meg. Szerkezetük azonosítása és szintézisük kidolgozása az 1930–40-es években folyó kitartó munkák eredménye.

A karotint 1831-ben Wackenroder különítette el sárgarépából, és nevezte el annak latin neve (Daucus carota) alapján.

Az őszi lomb sárga színét adó xantofill (lutein) nevű pigmentet először Berzelius állította elő kristályos formában 1837-ben.

A likopint, a paradicsom (Lycopersicum exculentum) piros színanyagát elsőként Hartsen kristályosította ki 1873-ban.

Willstätter meghatározza előbb a karotin (1907), majd a likopin és a xantofil helyes összegképletét (1914); részben e munkákért 1915-ben Nobel-díjat kapott.

karotin: C 40 H 56

likopin: C 40 H 56

xantofill: C 40 H 56 O2

1928. Karrer és mtsai (Zürich)

Tiszta, kristályos karotint használva bizonyítja Steenbock állítását, hogy a karotinnak A-vitamin-hatása van.

1929. Karrer és mtsai (Zürich)

Kukoricából (Zea mays) zeaxantint különít el, és vizsgálja vitaminhatását.

1929-30. Euler és mtsai

A karotin és származékai tulajdonképpen A-provitaminok (Moore), melyek a szervezetben alakulnak át vitaminná (Drummond és mtsai).

1930. Karrer és mtsai (Zürich)

Vizsgálja a likopin vitaminhatását. Megállapítja a likopin szerkezeti képletét, felismerve, hogy 8 izoprén-egységből épül fel.

1931. Kuhn

Bebizonyítja, hogy a tojássárgája színanyaga azonos a sárga ibolya (Viola lutea) színanyagával: mindkettő luteint tartalmaz.


 

1931-1933. Karrer és mtsai (Zürich)

Az A-vitamin izolálása viszonylag tiszta – de nem kristályos – formában csukamájolajból.

1931. Kuhn

Kimutatja, hogy a karotin nem egységes, hanem 3 vegyület keveréke. A Cvet által 1903-ban felfedezett kromatográfiás módszer bevezetésével és továbbfejlesztésével 1931 és 1933 között sikerül elkülönítenie az a-, b- és g-karotint. Megállapítja, hogy a b-karotin vitaminhatása kétszer akkora, mint az a-karotiné vagy a g-karotiné.

1931. Karrer

Katalitikus hidrogénezési és oxidatív lebontási reakciókból következtet a b-karotin poliizoprén-vázas szerkezetére.

1933. Karrer és mtsai

Meghatározzák az A-vitamin szerkezeti képletét. Megállapítják, hogy az A-vitamin a szervezetben a b-karotin kettéhasadásával alakul ki.

1937. Kuhn és Morris

Az A-vitamin szintézise b-jonon kiindulási anyagból.

Az A2 -vitamin

1952. jones.
Az A 2 -vitamin a 3,4-dehydro retinolnak felel meg.

1938-1939. Wald.
A békaszemben egy sárga színű karotinoid található. A retinénnek elnevezett vegyület később retinalnak bizonyult.

További kutatások

1937. Kuhn és Morris

Az A-vitamin szintézise b-jonon kiindulási anyagból

1937. Heilbron

Az édesvízi halak májából készül kivonat is rendelkezik A-vitamin-aktivitással, de a tengeri halak májkivonatához képest kevésbé hatékony.

1947. Arens, Isler és mtsai

A-vitamin-szintézisek az ipari méretű gyártáshoz (gyógyszeripar) Cawley és mtsai.

1950. Karrer és Eugster

A b-karotin szerkezetigazoló szintézise.

1952-1957. Wald és Hubbard

Az A-vitamin (retinol) szerepének felderítése a látás mechanizmusában.

1967. Blomstrand és Werner

Igazolják, hogy a b-karotin a C 15 = C 15’ kettőskötés között hasad retinollá.

1972. Olson

A karotin-15, 15’-dioxigenáz specifikus a b-karotin hasítására.

1989. Vogt

A duplaszárnyú lepkék szemében felfedezi az A 3 -vitamint (3-hidroxi-retinol), melyet aztán különböző légyfajták és ún. héjas állatok szemében is kimutatnak.

1937. Paul Karrer

Kémiai Nobel-díj „a karotinoidok és flavinok, az A- és B 2 -vitamin kutatásaiért”.

1938. Richard Kuhn

Kémiai Nobel-díj „a karotinoidok és vitaminok kutatásáért”

1967. Georg Wald

Orvosi és biológiai Nobel-díj „a látás elsődleges retinális vegyi és élettani folyamatainak vizsgálataiért”.

Kémiai szerkezet, lehetséges átalakulások

Az A-vitamin izoprén-egységeket és b -jonon-gyűrűt tartalmazó, többszörösen telítetlen, konjugált szerkezetű, egyértékű alkohol.

Kémiai összetétel szempontjából kétféle A-vitamint ismerünk: az A 1 -vitamin (retinol, C 20 H 29 -OH) tengeri halak májában és szemében található, az A 2 -vitamin (dehidro-retinol, C 20 H 27 -OH) viszont az édesvízi halakban fordul elő. Érdemes megemlíteni, hogy a tengeri és édesvízi halak között átmenetet képező Eurythalin halfaj szeme mind az A 1 -, mind az A 2 -vitamint tartalmazza.

Az A 2 -vitamin humán élettani hatása kisebb, csak mintegy 30–40% az A 1 -vitaminéhoz képest. Az 1990-es években felfedezték, hogy egyes lepkefajok és héjas állatok szemének látási mechanizmusában 3-hidroxi-retinol (lásd alább) működik, melyet A 3 -vitaminnak neveztek el.

Az A-vitamin provitaminjai

A-provitaminok

Az A-vitamin gyakran provitaminként jut be a szervezetbe. Az A-provitaminokat összefoglalóan a karotinoidoknak nevezzük. Nevük a sárgarépából (Daucus carota) kivont színes anyag, a karotin nevéből származik.

 

A jelenleg ismert kb. 700 karotinoid két nagy csoportba sorolható: karotin- vagy xantofill-származék. A karotinok szénhidrogén-vegyületek, a xantofillok pedig oxigénatomo(ka)t is tartalmaznak. Az oxigénatom többféle funkciós csoportban is előfordulhat, része lehet alkoholos OH-csoportnak (karotinoid-alkoholok), keto-csoportnak (oxo-karotinoidok), epoxid-gyűrűnek (karotinoid-epoxidok). A vitaminhatás szempontjából leginkább a karotinoid-alkoholok érdekesek, ezért az alábbiakban csak az OH-csoportot tartalmazó oxigéntartalmú karotinoidok fontosabb képviselőit említjük.

Bioszintézis

A karotinoidok bioszintézisére csak néhány baktérium, a magasabb rendű növények és tengeri algák képesek; az állati és emberi szervezet ilyen molekulákat nem képes előállítani, ám ha a szervezetbe kerül, további átalakulások már lehetségesek.

Mind a karotin-, mind pedig a xantofill-származékok szerkezete 5 szénatomos (C 5 ) izoprén-egységek kapcsolódásaként fogható fel, a valóságban azonban dimetil-allil-pirofoszfátból szintetizálódnak. A terpének a növényvilágban igen elterjedt vegyületek, számuk több ezerre tehető. Molekuláik szerkezete formailag C 5 -egységekre, izoprén-részekre tagolható. Nevük a folyékony fenyőgyanta latin névéből (terebenthium, azaz terpentin) származik.

A számos fenyő- (pl. tuja), eukaliptusz-, citrus-, boróka- és kámforfaféleség különböző részeiben való előfordulás mellett megtalálhatók egyes déligyümölcsök virágszirmaiban (pl. narancs), termésének héjában (citrom, narancs), sokféle fűszernövényben (kömény, kapor, citromfű, borsmenta, levendula, rozmaring, babér, kamilla, komló,
gyömbér stb.). Jellegzetes illatuk és olajos halmazállapotuk miatt illóolajoknak is nevezik e csoport tagjait, melyeket főképp a kozmetikai ipar, kisebb mértékben a gyógyszeripar és az élelmiszeripar használ.

A 8 izoprén-egység a szokásos fej-láb érintkezéssel kapcsolódik, kivéve a molekula közepét (15-15’ kötés), ahol láb-láb az irányultság. Ezáltal egy középpontosan szimmetrikus szerkezetű molekula jön létre (legalábbis rajzolt képletében).

Az 5,6 és az 5’,6’ kettőskötések helyzetét csak azért szokás a fenti módon jelölni, hogy a karotinokkal való rokonság hangsúlyozottabb legyen. Ha ettől eltekintünk, az alábbi képlet jobban szemlélteti a csupa transz helyzetű kettőskötést.

Karotinok

A karotinoidok főképp a növényvilág színanyagaiként fordulnak elő (sárgarépa, paprika, spenót), de halak, madarak, emlősök zsírszöveteiben is megtalálhatók. Legelterjedtebb közülük β-karotin.

Mindhárom karotinból képződhet A-vitamin, az átalakulás azonban elég rossz hatásfokú, mert a β-karotinból – melynek 1 molekulájából „félbevágva” elvileg 2 A-vita-in-molekula keletkezhet – csak 25%-os mértékben megy végbe az átalakulás, azaz egyetlen A-vitamin-molekula „termelődéséhez” két β-karotin-molekulára van szükség; α- és γ-karotinból pedig még rosszabb az átalakulás hatásfoka. Hasonló szerkezetűek a hidroxilcsoportot tartalmazó xantinok is.

Elsősorban a kukoricában (Zea mays), tökben, zellerben és spenótban fordul elő. Főleg leveles zöldségekben, spenótban, kelkáposztában, petrezselyemben, ill. a fehérrépában, brokkoliban, cukkiniben, borsóban található.
Nagy koncentrációban van jelen továbbá a retina sárgafoltjában, ahol a nagy energiájú UV-sugarak elnyelésében van szerepe. Vizsgálatok szerint, ha kellő mennyiségben van jelen, csökken az időskori látásromlás.

A-vitamin: felszívódás, átalakulások, transzport

A karotinok a bélhámsejteken keresztül szívódnak fel. A felszívódás hatásfoka ~40%.
Nem kötődnek speciális szállító fehérjéhez. Ennek a „szabad” karotinnak csak a kb.
fele alakul át A-vitaminná, mert nem elégségesek az epesavas sók, enzimek v. más fon-
tos segédanyagok.

Az A-vitaminná történő átalakulást β-karotinból a karotináz enzim végzi a bél-

falban, illetve a májban és tejmirigyben. A karotináz enzim működését a pajzsmirigy
hormonjai szabályozzák.

Az A-vitamin felszívódást követő transzportjában több speciális fehérje mint szál lító molekula vesz részt.

Az A-vitamin a vérben vagy retinil-észter formában a lipidek kilomikron frakci-
ójában, vagy all-transz-retinol molekulaként ún. RBP (Retinol Binding Protein) reti-
nolkötő fehérjéhez kötődve szállítódik.

A sejtekben a transzport speciálisabb:

Az all-transz-retinol és az all-transz-retinal két intracelluláris izoforma, a
CRBP-I és a CRBP-II (Cellular Retinoid Binding Protein) asszociálja és szállítja.
Mindkét fehérje képes megkötni az alkohol és aldehid formát is, de a CRBP-I
affinitása a retinolhoz kb. 100-szor nagyobb, mint a retinalhoz. A CRBP-II
mindkét retinoid formát közel azonos erőséggel köti. Mind a CRBP-I, mind a
CRBP-II a legtöbb szövetben expresszálódik már a magzati kor kezdetétől.
Raktározása a májban történik retinol formában. A raktárkészlet akár fél évig elegen-
dő, ezért A-vitamin-hiány csak hosszan tartó hiányos táplálkozás vagy tartós zsírfel-
szívódási zavar következtében alakul ki.

Élettani funkciójában mind az alkohol forma (retinol), mind az aldehid (retinál),
mind pedig a sav (retinolsav) szerepet játszik.

A látás folyamatában elsődlegesen retinalra van szükség. A fény abszorpciója a fehérje alapú pigmentek – ún. opszin típusú kromoproteinek – és a 11-cisz-retinal alkotta komplexekben megy végbe. A látási folyamat során a 11-cisz retinal sötétben egyesül az opszin nevű fehérjével, rodopszin képződik, ami a retina fényérzékenységét biztosítja. A fotokémiai reakció során a rodopszinban lévő 11-cisz-retinál izomerizálódik és transz-retinállá alakul, amely leválik az opszinról.

A ciklus nem megy végbe kvantitatíven, mindig fellép bizonyos veszteség, ami a
vérben lévő retinolból pótlódik. Emiatt a retinol (A-vitamin) folyamatos bevitelére
van szükség.

A retina a kb. 60 mm hosszú, 2 mm átmérőjű pálcikasejtből mintegy 125 milliót, a fele-
akkora csapsejtekből pedig 6 milliót tartalmaz.

A látási folyamat lényege, hogy a fény elektromágneses energiája elektromos potenciált hoz létre a retina érzékelő sejtjeiben, a pálcikák és csapok fényérzékeny receptoraiban.

Az emberi szemben kétfajta fotoreceptor található: a retina érzékelő sejtjei közül
nappali fényben a színlátásra is alkalmas csapok, gyenge fényben vagy sötétben pedig a pálcikák működnek.

A pálcikák fényérzékelő vegyülete a külső szegmens korongjainak membránjában
található látóbíbor v. rodopszin {= piros szem (görög)}, amely az opszin nevű fehérjéből és a hozzá kofaktorként kovalens kötéssel kapcsolódó 11-cisz-retinalból áll.
Az opszin 348 aminosavból álló, M @ 38 000 molekulatömegű, hét spirális transz-
membrán domennel rendelkező fehérje, amelynek egyik hélixe képes megkötni a
11-cisz-retinalt. A helikális szakaszok iránya merőleges a membrán felületének síkjára, a retinál pedig kb. a membrán belsejének közepén helyezkedik el úgy, hogy hossztengelye párhuzamos a membrán felületével.

A látás molekuláris mechanizmusa a retinal cisz D transz izomerizációs átalakulásán és az ezzel együtt járó konformációváltozásán alapul.

Fény hatására fotokémiai cisz → transz izomerizáció játszódik le.

A keletkező all-transz-retinal térigénye a cisz-változathoz képest eltérő, így konformációváltozást okoz a fehérjében, és „kiegyenesedve” eltolja magától a fehérjeláncot, miközben meg-
szűnik az elektrosztatikus rögzítés.

Ez az állapot az ún. meta-rodopszin.

A meta-rodopszin olyan aktivált állapotú, enzim jellegű tulajdonságokkal bíró forma, amely aktiválja a GTP-kötő fehérjék (G-fehérjék) közé tartozó, jelátvivő molekulának számító transzducint, és általa szekunder messengerek (cGMP) közvetítésével kaszkádreakciót indít el a korongmembrán és a plazmamembrán között, melynek végén a pálcikák sejtmembránján záródnak a Na + és Ca 2+ -ioncsatornák. Ennek következtében megváltozik a sejtmembrán két oldala között fennálló potenciálkülönbség, az ún. membránpotenciál. A Na + és Ca 2+ -ionok beáramlásának megakadályozása a sejtek belsejében negatív töltésű hiperpolarizációt eredményez, amely a plazmamembrán mentén gyorsan átterjed a szinaptikus végződésekre, ahol neurotranszmitterek felszabadulását eredményezi; így a jel áttevődik más sejtekbe és idegi impulzust hoz létre.

A rodopszin elnyelési maximuma l max = 507 nm, ami a természetes fény spektrumának legnagyobb intenzitású részén, a zöld színű tartományban van. A fényabszorpció a 11-cisz-retinal konjugált kettős kötésű rendszere által valósul meg.

500 nm környezetében a 11-cisz-retinal moláris abszorpciós koefficiense igen magas
(e 500 @ 40 000), ami kifejezetten nagy érzékenységet biztosít. Ez azt jelenti, hogy a folyamatot már egyetlen foton is elindíthatja.

A retinal fotokémiai cisz → transz izomerizációja hihetetlenül rövid idő alatt, mindössze néhány pikoszekundum alatt (= 10 -12 sec) megy végbe. Ezzel biztosítva van a folyamatosan érkező fotonok fogadása, azaz a látás folyamatossága is. (Érdemes
megemlíteni, hogy sötétben kb. 1000 év alatt történik meg egyetlen spontán cisz-retinal → transz-retinal izomerizáció, ami azt jelenti, hogy a kiváltó inger csak és kizárólagosan a fény lehet!)

Az egyetlen foton által kiváltott kaszkádreakció során kialakuló hiperpolarizáció kb. egymilliószorosára erősíti fel a jelet. A meta-rodopszin a folyamatsor végén elbomlik: opszin és transz-retinal keletkezik.

A transz-retinal a korábban vázolt ciklusos séma szerint képes ismét 11-cisz-retinallá átalakulni, hogy ismét részt vehessen a látási folyamatban.

Az ember és a magasabb rendű állatok szeme színlátásra is képes.

Ezt az teszi lehetővé, hogy a re- A-27. ábra. Opszintinában a pálcikák mellett különböző hullámhosszúságú fényre érzékenyített csapok is találhatók. A csapok működéséhez a pálcikákhoz képest nagyobb intenzitású, nappali fényre van szükség, ezért nem vagyunk képesek sötétben és szürkületben felismerni a színeket.

A csapok fényérzékeny pigmentjei ugyancsak az opszinhoz hasonló kromoproteinek, de a 11-cisz-retinallal alkotott komplexeik elnyelési maximuma más-más hullámhossz-tartományba esik. Segítségükkel megkülönböztethetők a fény egyes hullámhosszai, illetve hullámhossz-tartományai.

A különböző hullámhosszúságú fény a retina más-más helyein kelt ingerületet, melyek aztán az agyban összegződnek, és bonyolult idegi feldolgozásuk után alakul ki a színérzet. A folyamat attól is függ, hogy mekkora a megvilágító fény erőssége, továbbá az egyes emberek szeme mennyire érzékeny az alapszínekre és milyen jól működik. Mindezek együtt azt eredményezik, hogy még az egyetlen hullámhosszat tartalmazó, ún. tiszta színeket is minden ember más árnyalatúnak látja.

Mindezekkel együtt fényintenzitás vonatkozásában a szem érzékelő képessége hihetetlenül nagy tartományt fog át: 10 5 – 10 -9 lux.

A retinol a csont növekedéséhez, a reprodukciós folyamatokhoz és az embrionális fejlődéshez szükséges, de befolyásolja a membránok permeabilitását is. A retinában az aldehid játszik szerepet.

A 11-cisz retinál a látási folyamat során sötétben egyesül az opszin nevű fehérjével, rodopszin képződik, ami a retina fényérzékenységét biztosítja.

A retinoidok valószínűleg speciális fehérjék képzésében és a transzkripció kontrolljában is szerepelnek, mivel A-vitamin hiányában állatokban csökken a
sejtmag RNS-szintézise.

TOP A-vitamin készítmények:

Vitabay Vitamin A 10.000 IE - 120 Vegán Kapsula

Kiváló biohasznosulású A-vitamin (retinil-acetát formájában) – Nagy dózisú, 10 000 NE / NE. Kifogástalan minőségű nyersanyagok – Németországban gyártott.

Hozzájárul:

  • a normális vas-anyagcseréhez
  • a normál nyálkahártyák fenntartásához
  • a normál bőr fenntartásához
  • a normális látáshoz
  • az immunrendszer normál működéséhez

Fairvital - A-vitamin 25. 000 IE 90 db vegán kapszula

A Fairvital A-vitamin-kapszulái laktózmentesek, fruktózmentesek, gluténmentesek és vegánok. Sőt, zselatinmentes, élesztőmentes, szója-mentes, mentesítő szerektől mentes, mint például zsírsavak magnézium-sói (magnézium-sztearát), ízesítőszerek, tartósítószerek, peszticidek, fungicidek, műtrágyák, festékek és stabilizátorok, valamint GMO-mentes összetevők (GMO-mentes).

A-vitamin csepp, MTC-olajban oldott retinollal, 620 csepp, 400 IE

Mi különleges ebben az A-vitaminban?

Ez a termék természetes formában tartalmazza az A-vitamint!

Az úgynevezett retinol észter vegyület biztosítja az optimális felszívódást, és közvetlenül ,megadja a szervezetnek az A-vitamin biológiailag hozzáférhető, aktív változatát.