A bélflóra az anyagcserénk egyik kulcsa. A bélrendszer egyensúly hiánya szorosan összefügg a krónikus, rejtett gyulladásokkal. Ha megváltoztatjuk a bélflóránkat, csodás dolgokat tapasztalhatunk.
De mi az a drága széklet szindróma?
Az ételben található tápanyagok a belünkben szívódnak fel. Itt bomlik le az étel, melynek lebontása már a szájban elindult, a rágás folyamatával, a nyál segítségével, majd folytatódott az emésztés a gyomorban. Az előemésztett étel a beleinkben bomlik le kisebb részecskékre, melyekből a hasznos tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok itt szívódnak fel. A véren keresztül először a májba kerülnek, mely megszűri a mérgező anyagokat, majd a tápanyagokat továbbküldi.
Azonban, ha a beleink nem működnek optimálisan a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok nem szívódnak fel rendesen, és bár egészségesen étkezünk, a felszívódásunk nem megfelelő, a tápanyagok kiválasztódnak. A sejtjeink pedig éheznek. Ez pedig a szervezetünkre, hormonjainkra is hatással van.
Ezt hívják úgy, hogy drága széklet.
Áteresztő bél-szindróma
A bél olyan, mint egy védőpajzs a testünk és a megemésztett, kiválasztásra váró salakanyag között. Bizonyos esetekben ezen a pajzson lyukak keletkezhetnek, amik elég nagyok ahhoz, hogy bizonyos baktériumok, egyéb anyagok bejussanak a véráramba, amiknek egyébként semmi keresnivalója nem lenne ott. Ez összezavarja az immunrendszert, illetve arra készteti, hogy ezeket a betolakodókat megtámadja.
A vérbe kerülő testidegen anyagok nagyon sok problémát okozhatnak, tünetek igen változatosak lehetnek:
- Irritábilis bél szindróma
- Allergiák
- Bőrproblémák – ekcéma, csalánkiütés, pikkelysömör
- Krónikus fáradtság
- Ízületi problémák
- Koncentrációs zavarok
- Depresszió, hangulatingadozás
- Hashimoto-thyreoiditis
- Fibromialgia
Az áteresztő bél szindróma leggyakoribb okai:
- Stressz
- Alkohol
- Bizonyos gyógyszerek – antibiotikumok, non-szteroid gyulladásgátlók
- Glutén
- Cukor
- Tehéntej
- Adalékanyagok, ízfokozók, színezékek
- Vegyszerek, toxinok
- Ételekben található antibiotikumok
Mit tehetsz ellene?
Kezdetnek próbáld elkerülni a fent említett dolgokat, amennyire csak lehet. A bélfal sejtjei 7 naponta megújulnak, ám ha már régóta problémád van, a gyógyulás folyamata hosszabb időt vesz igénybe. Fogyasszunk fermentált ételeket, pre- és probiotikumokat. Mivel mindannyiunknál más és másfajta bélbaktériumok vannak, nem mindenkinél ugyanaz az élelmiszer okoz problémát.
Az étrendünk megváltoztatása egy jó kiindulópont lehet a gyógyulás felé, és érdemes utánagondolni annak is, hogy egyensúlyban vannak-e szervezetünkben az omega 3-6 zsírsavak, mert ha nem, a sejthártyák áteresztőképessége is csökken, ami szintén megakadályozza, hogy az értékes tápanyagok a sejteket táplálják. Létezik rá elérhető teszt és helyreállító kúra is, ezen a linken át megtalálod: >>>
Rostevésre fel!
A jól működő bélrendszer fontos alapköve a jó egészségnek és a magas energiaszintnek. Egészséges bélrendszer nélkül nem lehetünk megfelelően energikusak és egészségesek. Az egészségünk szorosan összefügg a bélrendszerben élő mintegy 100 billió bélbaktériummal, amelyeknek súlya úgy kb. 1,5 kg lehet.
A bélrendszerünkben lévő 1,5 kilónyi baktérium nemcsak például a mitokondriumaink számára fontos rövid szénláncú zsírsavakat, mint fontos tüzelőanyagot állít elő, ezen kívül létfontosságú tápanyagokat is előállít, mint például a B7-vitamin, a nélkülözhetetlen B12-vitamin és a K-vitamin. A bélbacik támogatják az immunrendszerünket, és hatással vannak a hormonjainkra is. Befolyásolják az agyunkat, a hangulatunkat, az éberségünket és a koncentrációs képességünket is – tudtad, hogy az agyunk és a bélrendszerünk folyamatosan kommunikálnak egymással?
Az az érdekünk, hogy jóban legyünk a bélbaktériumainkkal, megfelelő környezetet biztosítsunk számukra. Jó úton haladunk, ha főleg feldolgozatlan ételeket fogyasztunk, egészséges zsírokat, rostokat, jó szénhidrátokat. Rostok bőséges fogyasztásával extra lendületet adhatunk a baktériumainknak. A legtöbben nagyon kevés rostot fogyasztunk. A rostoknak jelentős szerepe van a bélben két fontos zsírsav, a butirát, és az acetát előállításánál. Ezek a zsírsavak bekerülnek a szervezetünkbe, energiaforrásul szolgálnak az agy, illetve a bélrendszer számára is.
Naponta 30-40 gramm rostra lenne szükségünk, azonban nagyjából ezt az emberek 10%-a éri el. A megfelelő rostok nagyon fontosak az egészségünk fenntartásához, prebiotikumként táplálják a baktériumtörzseket. A hús, hal, tojás, tejtermékek egyáltalán nem tartalmaznak rostot, és természetesen a feldolgozott élelmiszerek sem. A növények viszont bőven tartalmaznak rostokat. Fokozatosan kezdjünk el egyre több zöldséget beépíteni a táplálkozásunkba, vagy használjunk professzionális étrend-kiegészítőt. Ehhez a
ZINOBIOTIC ROSTKOMPLEX-et ajánljuk, amely 5 természetes élelmi rost különleges keveréke. Úgy állították össze, hogy a rostok időben elhúzódóan, és más-más bélszakaszokban dolgozzanak a vastagbélben, ezzel támogatva az egészséges baktériumok elszaporodását.
Az egészséges széklet
A belünk úgy működik, mint egy kapuőr. Beengedi, amire szükségünk van, mint például vitaminok, ásványi anyagok, tápanyagok, – és kint tartja, ami bajt okozhat – toxinok, emésztetlen ételmaradékok. Azonban, ha az egyensúly felborul, akkor jönnek a problémák. Puffadás, gázok, görcsök, kimerültség és székelési problémák.
A székrekedés és a napi 5-szöri széklet sem normális. Ha emésztési problémáid vannak, mindenképpen járj utána. Először is nézd át az étrended, illetve jól figyeld meg a meg a Bristol-féle székletskála alapján a „produktumod” is a mosdóban.
Mindenkinek más és más az emésztése, anyagcseréje, bélrendszere, és az élete. De a székletnek mindenkinél a 4. típushoz kellene hasonlítani napi rendszerességgel. Ha napokig nincs székleted, az a hormonháztartásod szemponjából sem jó. Akárhány éves is vagy, a székrekedés nem normális.
A székelési szokásaidban bekövetkező tartós, szokatlan eltéréseket mindig közöld az orvosoddal!