A savanyú káposzta segíti a húsételek emésztését, gazdag vitaminforrás, ugyanakkor olcsó, változatosan elkészíthető, a magyar gasztronómiában alapéteknek számít.

Toros, töltött, rakott

Érdemes egyszer-egyszer újítani: próbálja ki az Egészségreceptek rovatunkban található kímélő, vegetáriánusoknak is alkalmas töltött káposzta receptet!

Erdélytől a Felvidékig, az Őrségtől Szatmárig a magyar konyha legkedveltebb nyersanyagai közé tartozik a káposzta, különösen annak savanyított formája.

Persze, százféle finomság készülhet a friss fejes, “édes” káposztából is, ehető salátának, dinsztelve, rétesbe, kalácsba töltve, paradicsommal megbolondítva, de a friss káposzta a felhasználási változatosságban nem vetekedhet a savanyítottal.

Nagy veszteség lenne a korhelyeknek, ha mondjuk egy kiadós iszogatás után a megkínzott gyomrukat nem gyógyítgathatnák a káposztalevessel, vagy a nagyétkűeknek, ha a nehezebb húsok mellé nem fogyaszthatnának az emésztést könnyítő savanyú káposztából is.

A székely- és a töltött káposzta szintén savanyú káposztából az igazi. Ez utóbbi, családi ünnepeink első számú sztárja, a savanyított levelekbe tekert rizses-húsos finomság pedig a legjobb arányban foglalja magában mindazt, ami az emberi szervezetnek jó és hasznos: vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjéket és azok felszívódását segítő jófajta savakat, méregtelenítő anyagokat, rostokat és szénhidrátokat. Nézzük, mi teszi olyan különlegessé mindezek elengedhetetlen hozzávalóját, a savanyú káposztát!

Egészséges összetevők

A káposztafélékről sok-sok jót lehet elmondani: A-, B1-, C-, E-, K-vitamintartalmuk kiemelkedő, a szervezet számára fontos vas, fluor, cink, réz, kálium, kalcium, folsav, valamint a hasznos rostok gazdag forrásai.

A fejes káposzta frissen is rendkívül egészséges táplálék, erősíti az immunrendszert, antibakteriális hatású, segíti a vérképzést és az emésztőrendszer működését, gyorsítja az anyagcserét, vízhajtó, vércukor- és koleszterincsökkentő, sőt a rákellenes küzdelemben is bevethető, a benne lévő antioxidánsok és a fogyasztásakor képződő glukózinolát rákos sejtek növekedését gátló hatása miatt.

Nagyszerű dolog, hogy a savanyítás nem ront a káposzta előnyös tulajdonságain, sőt új értékeket is kölcsönöz neki: az erjedés nyomán megszaporodnak benne a jófajta, az emberi szervezettel “baráti” viszonyban álló, savtermelő baktériumok, amelyek hozzájárulnak az egészséges, a felszívódást és az emésztést segítő, a káros mikrobák megtelepedését akadályozó bélflóra kialakulásához.

 

 

(Forrás: hazipatika.hu)