Röviden, egyszerűen, érthetően a legfontosabb nyomelemeink jelentőségéről.

 

 

Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben.

 

 

Az ásványi anyagok nagyobb mennyiségük okán viszonylag könnyebben fellelhetők, a nyomelemeket azonban csak nyomokban lehet kimutatni, azaz nagyon kevés van belőlük testükben. Innen ered az elnevezés.

 

Az ásványi anyagokat nevezik makroelemeknek is, a nyomelemeket pedig mikroelemeknek.

 

 

 

___________
Vas
___________

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy felnőtt nő szervezete kb. 2,5-3 g, egy férfié 3,5-5 g vasat tartalmaz. A vaskészlet 60-70%-a aktív formában (pl.: enzim, hemoglobin) van jelen, míg kisebb hányada fehérjékhez kötötten. A vas fő feladata az oxigén- és szén-dioxid-, illetve az elektronszállítás. A vas anyagcseréjének szabályozása a vékonybélben történik, a felszívódás mértékét ugyanakkor mindig a vasraktárak telítettsége határozza meg.

 

 

Főbb jellegzetességei:

 

A vérben történő oxigénszállítás alapvető elemeként a hemoglobin és mioglobin része, illetve számos fehérje anyagcserében résztvevő enzim fontos alkotója.

 

 

Forrásai:

 

 

Elsősorban húsok, csirkehús, marhahús (általában a vörös húsok több vasat tartalmaznak, mint a fehér húsok), belsőségek, máj, egyes töltött húsok, hurkák, hüvelyesek, bimbós kel, spenót, petrezselyem, friss csipkebogyó, ribiszke, mák, mogyoró, brokkoli.

 

 

Bővebben a vasról: >>>

 

 

 

___________

 

 

 

Cink
___________

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy felnőtt ember szervezetében mintegy 2,5 g cink van. A cink elsősorban a szemben, a bőrben és a hajban (70%), valamint a férfi nemi szervekben található, fennmaradó 30%-a pedig a májban, a vesében, az izomban és a csontban. A vér cinktartalmának mintegy 80%-a a vörösvérsejtekben található.

 

 

Főbb jellegzetességei:

 

 

  • Az élettani folyamatok nagy része függ a cinkellátottságunktól, hiszen a cink számos enzim és hormon alkotórésze, szükséges az A-vitamin aktiválásához, az immunrendszer normál működéséhez.
  • A cink az inzulin és a nukleinsavak egyik alkotórésze, így a DNS szerkezetét biztosítja, részt vesz az inzulin tárolásának és felszabadulásának folyamataiban, elengedhetetlen a hámtakaró épségéhez.
  • A cink hatékonyabban szívódik fel állati eredetű élelmiszerekből, mert a növényi eredetűekben az egyéb hatóanyagok (pl. csersav, fitinsav, oxálsavak) megkötik.

 

 

Forrásai:

 

 

  • Halak, húsok, csirke, tojás
  • Teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek
  • Olajos magvak.

 

 

Bővebben a cinkről >>>

 

 

 

___________

 

 

 

Jód
___________

 

 

 

 

 

 

 


Egy felnőtt ember szervezetében kb. 15-20 mg jód található, amelynek 70-80 %-a a pajzsmirigyben van. A jód alapvető eleme a pajzsmirigyhormonoknak, amelyek az anyagcserefolyamatokat, a növekedést, a szellemi fejlődést és a fehérjeszintézist szabályozzák.

 

 

Főbb jellegzetességei:

 

 

  • A szellemi fejlődés elmaradása, a visszamaradottság világszerte megelőzhető jód utánpótlással.
  • Az élelmiszerek jódtartalma függ az éghajlat, a talaj és a víz jódellátottságától.
  • A növények jódtartalma a talaj jódtartalmától és ennek hozzáférhetőségétől függ.
  • Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát a takarmány, illetve az ivóvíz jódszintje befolyásolja.
  • Jódban különösen gazdagok a tengeri halak, kagylók. A legkevesebb jódot a növények tartalmazzák.

 

 

Forrásai:

 

 

  • Tengeri halak, szardínia. A jód természetes forrásai a tengerben élő halak és növények. Legnagyobb jódforrások a tengeri halak, a kagylók és az algák. Megtalálható emellett még a húsokban, tejben és a tojásban, de még az ivóvízben is.
  • Jódozott só, és jódozott sóval készült termékek.

 

 

Bővebben a jódról: >>>

 

 

 

___________

 

 

 

Szelén
___________

 

 

 

 

 

 

 

 

Az emberi szervezetben kb. 6 mg szelén van, a legnagyobb koncentrációban a májban, a fogzománcban és a körömben mutatható ki. A jó egészséghez elengedhetetlen a szelén, de csak kis mennyiségben, mert kb. 0,2 mg napi bevitel felett feltehetően toxikus hatása van.

 

 

Főbb jellegzetességei:

 

 

  • Nélkülözhetetlen azokhoz az enzimekhez, amelyek a sejtoxidációs folyamatoktól óvják a szervezetet.
  • Közvetve elősegíti az E-vitamin hasznosulását, közvetlenül pedig részt vesz a sejtvédő folyamatokban.
  • Szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében.
  • Az élelmiszerek szeléntartalmát nagyban befolyásolja a talaj szeléntartalma.

 

 

Forrásai:

 

 

  • Olajos magvak
  • Teljes kiőrlésű cereáliák, vagyis gabonafélék (kukorica, búza, rizs), h-velyesek (főleg szója és lencse) kenyér
  • Hús, csirke, pulyka, tojás, hal (tonhal), tengeri állatok.

    Bővebben a szelénről: >>>

 

 

 

___________

 

 

 

Réz
___________

 

 

 

 

 


Egy felnőtt emberi szervezet kb. 80 mg rezet tartalmaz. Rézben gazdag szervek a szem, a máj, a szív, az izom, az agy és a vese.

 

 

Főbb jellegzetességei:

 

 

  • A fehérjék alkotó része, szükséges eleme az enzimek energiatermelő folyamatainak, a vas felszívódásának, kollagén szintézisnek, illetve az immunrendszer és központi idegrendszer működésének.
  • A vas- és rézellátottság, illetve felszívódásuk és beépülésük a szervezetbe egymással is összefügg. A túl kevés réz vashiányhoz is vezethet, ami vérszegénységet okozhat.

 

 

Forrásai:

 

 

 

 

 

___________

 

 

 

Mangán
___________

 

 

 

 

 

 

Egy felnőtt szervezetben kb. 12-20 mg mangán van. Bizonyos enzimek esetében a mangán kulcsfontosságú szerepet tölt be szerkezetileg, ezáltal elengedhetetlenül szükséges az egyes aminosav-, szénhidrát- és koleszterinanyagcsere folyamataihoz.

 

 

Főbb jellegzetességei:

 

 

  • Részt vesz a csontképződésben, a sebgyógyulásban, és antioxidáns funkciót is betölt.
  • A mangán nagy része elvész az élelmiszerfeldolgozás során. A finomított gabona és liszt például nagyjából csak fele annyi mangánt tartalmaz, mint a teljes kiőrlésűek.
  • Változatos táplálkozás mellett mangánhiány nem fordul elő, de egyes fémek (vas, kobalt, kalcium) fölöslege gátolja a felszívódást.

 

 

Forrásai:

 

 

  • Bizonyos zöldségek és gyümölcsök, mint az avokádó, banán, sötétzöld leveles zöldségek (brokkoli, mángold, kelkáposzta, kelkáposzta, póréhagyma, római saláta, spenót), grapefruit, hüvelyesek, narancs, ananász, málna.
  • Teljes kiőrlésű gabonák (zab, rozs, árpa, tönköly), olajos magvak (mogyoró)
  • Tea.

 

 

Bővebben a mangánról: >>>