Mennyi az annyi?

• 4-10 éves korban 600-700 mg,
• 10-18 éves korban 1300 mg,
• felnőttkorban 1000-1300 mg,
• várandósság és szoptatás idején 1200 mg a megállapított napi szükséglet (WHO).

Tudtad?

Fontos D2 -vitaminforrás a tej, vaj, tojás, halak mája, illetve a napfény ultraibolya hatása is, melynek során a bőrben képződik a D3-vitamin (kolekalciferol). Ezek a D-vitaminok még biológiailag gyenge hatásúak, így a májban alakulnak tovább, majd a vesében jön létre a biológiailag megfelelően aktív formájuk. A képzési folyamat üteme a kalciumszint és a parathormon által szabályozott. Egészséges emberben mindig annyi aktív D-vitamin, parathormon (mellékpajzsmirigy hormonja) és kalcitonin (pajzsmirigyben képződő hormon) van, amennyi a vér normál kalcium ásványi anyag szintjét biztosítani tudja. A szervezetben a sejt közötti és sejten kívüli tér kalcium szintjének állandóságát az endokrin, hormonális rendszer biztosítja. Bő Kalcium ásványi anyag tartalmú táplálék esetén a fokozott kalciumbevitel megemeli a vér kalciumszintjét, mire a pajzsmirigy a kalcitonin nevű hormon kiválasztásával válaszol. A hormon hatására nő a kalcium ásványi anyag csontokba való beépülése, ezáltal a vér kalciumszintje csökkenhet, a kalcium ásványi anyag pedig raktározódik a csontokban.

Tudtad?

Ha a táplálék kalcium ásványi anyag tartalomban szegény, vagy a szervezet D-vitamin ellátottsága elégtelen, akkor a felszívódás üteme nem tud lépést-egyensúlyt tartani a széklettel és vizelettel való ürítéssel. A csökkenő kalciumszint a mellékpajzsmirigy parathormon termelődését váltja ki, ami mobilizálja (kiemeli, kiválasztja) a csontokból a szükséges kalciumtartalmat addig, amíg a vér kalciumszintje megfelelő nem lesz. Tehát ha nem biztosítjuk a vér megfelelő kalcium ásványi anyag ellátottságát a táplálék által, akkor a szükséges ellátottság csak a csontok mészben való elszegényesedése által valósulhat meg. A vérben, a plazmában a kalcium ásványi anyag részben fehérjéhez kötötten kering, ezért ha alacsony a vér fehérje (albumin) tartalma, akkor relatíve alacsony lesz a kalciumszint is. Az ionizált (szabad) kalciumnak van a legnagyobb élettani jelentősége, mert csökkenése izomgörcsöket provokálhat. Hosszan tartó sírás, hisztériás rohamok esetén alkalózis (→lúgosítás ) alakul ki a vér vegyhatásában a fokozott légzés miatt, ami csökkenti a vér ionizált kalciumtartalmát, és ez görcsös állapotot válthat ki a kézfejekben.

Tudtad?

A mellékpajzsmirigyek károsodása (ha alacsony a parathormonszint) esetén a vér (plazma) kalciumszintje olyan fokban csökkenhet, hogy a harántcsíkolt (váz) izmokban görcsök, tetániák jöhetnek létre, vagy ha túlzott a mellékpajzsmirigy parathormon termelése, akkor foltos csontritkulás alakulhat ki. A kalcium ásványi anyag lerakódását a csontokban a nemi hormonok is szabályozzák (szexuálszteroidok), idős korban csökkenő szintjük hozzájárul a csontritkulás kialakulásához. Nők esetében 30-35 éves kortól évente kb. 1%-kal csökken a csontok ásványi anyagtartalma, a menopauza (menstruáció elmaradása) utáni 5 évben felgyorsul 2-3%-ra ez a folyamat. Menopauza esetén hatásos lehet a kontrollált ösztrogén utánpótlás, illetve a megfelelő (kontrollált) Ca ásványi anyag és-D-vitamin adagolás. Figyelem! Sem a D-vitamin sem a kalcium ásványi anyag túladagolás nem megengedett, mert vese, izom, ér (trombózis) és szív eredetű problémák léphetnek fel! Férfiak esetében általában csak 50 év fölött kezdődhet el a csontritkulás, és lassúbb a folyamat (kb. fél százalék évente). Csontritkulás fellépte esetén a Kalcium ásványi anyag és D-vitamin pótlás mellé C-vitamin és A-vitamin bevitelt is biztosítani kell. Kerülendő azonban csontritkulás esetén a túlzott húsfogyasztás, mert a húsfélék magas foszfortartalma miatt felborulhat a kalcium-foszfor arány.

Tudtad?

A csontok és a fogazat a kalciumon kívül nagy mennyiségben (kb. 700-800 mg) tartalmaz foszfát aniont (foszfor) is, a csontokban kalcium-foszfát (hidroxilapatit) formájában található meg, Ha a foszfátszint emelkedik a vérben, akkor a foszfát és kalcium ásványi anyag fokozottan rakódik le a csontokban. A foszfátürítés is hormonális szabályozás alatt áll, parathormon hatására csökken a foszfát visszaszívása a vesékben, így ürítése fokozódik.

A foszfor, mint foszfát -szerves és szervetlen- van jelen a szervezetben, szerves kötődésben enzimekhez, fehérjéhez kötötten találhatóak meg, egyben a nukleinsavak fő alkotórészei (DNS, RNS nukleotidok felépítése).

A szervezet energiaellátásában (ATP), a tápanyagok anyagcsere folyamataiban (anyagcsere, fehérjék- szénhidrát és zsír anyagcsere), és sav bázis egyensúly fenntartásban is fontos szerepe van.

Foszforsavként az élelmiszeripar savanyító anyagként nagy mennyiségben használja fel a foszfort, és mivel szinte minden tápanyagban megtalálható, így ásványi anyag hiánytünetek nem igen alakulnak ki (napi igény kb. 620-800 mg). Foszfor ásványi anyag hiány esetleg hosszan elhúzódó savmegkötő terápia esetén jöhet létre ( savasodás, refluxbetegség, aminek következtében nő a kalcium ásványi anyag kiválasztása és ez a csont ritkulásához vezethet. Nagyobb mennyiségben a húsokon kívül foszfort az élesztő, az ömlesztett sajtok, félkemény és kemény sajtok, a túró, a gomolya, mák, napraforgómag, mandula, dió, mogyoró, szójaliszt, bab, borsó, lencse, burgonya, fűszerpaprika, kakaó, rozsliszt, teljes búzaliszt, köles tartalmazza.