Mi a különbség a tinktúra és a kivonat között? Hogyan is kell elkészíteni ezeket?  Pontosan meddig kell állni hagyni? Hogyan kell szűrni? Ezekre kapsz most választ!

Minden tinktúra kivonat, de nem minden kivonat tinktúra

 

A különbség a kettő között a következő: a tinktúra egy koncentrált gyógynövény kivonat, amely alkoholban oldunk. Ezzel ellentétben a kivonatok ecetben, glicerinben, az alkoholtól eltérő folyadékban oldunk.

Két módon készíthetünk tinktúrákat is:

 

1. Friss gyógynövényből

Alaposan felvágott, összeaprított és megtisztított gyógynövényre lesz szükségünk. Töltsük a befőttesüveget 3/4-ig meg a gyógynövénnyel. Öntsük fel alkohollal úgy, hogy ellepje (hogy milyen alkohollal, arról lejjebb). Zárjuk le, ekkor az üveget el kell, hogy lepje a gyógynövény, de csak annyira, hogy rázható legyen.

2. Szárított gyógynövényből

Használjunk alaposan kiszárított és felaprított gyógynövényt. Az üveget a feléig, maximum 3/4-ig tegyük tele gyógynövénnyel. A ráöntött alkoholnak ebben az esetben is el kell lepnie a tartalmat

Alkohol típusok, százalékok:

 

40% – 50% minőségi vodka:
Átlagos a tinktúra készítésnél. A legjobb a szárított, illetve a kevesebb nedvtartalmú friss gyógynövényekhez.

65% – 70% alkohol:
Minél nagyobb százalékú az alkohol, annál többet old ki a gyógynövényből.
Kifejezetten jó a több nedvességet tartalmazó gy.növényekhez, fűszeres gyökerekhez, magvakhoz, citromfűhöz stb.

85% – 95% alkohol:
Képes teljesen kiszárítani a növényt. Ezeket a tinktúrákat kizárólag cseppenként fogyasztjuk.
Esszenciális olajak és aromák elérésére használjuk, amelyek a növényből nehezebben szedhetőek ki.

Tárolás:

Száraz, napfénytől védett, hűvös helyen tároljuk a tinktúrákat. Heti szinten többször rázzuk fel őket, hogy jobban oldódjon.
Általánosságban 4-6-8 hétig tároljuk őket, de ez gyógynövény tinktúránként változó.

Szűrés:

Egy tál felett öntsük az üveg tartalmát egy tiszta vászonba, majd hagyjuk hogy kicsepegjen.
Ezek után csomagoljuk össze a vászonba a gyógynövény masszát és kezdjük el préselni, hogy a maradék nedvességtartalomhoz is hozzájussunk.

Ha ezzel készen vagyunk, töltsük át egy üvegcsébe és matricázzuk fel a nevével, elkészítési idejével és alkohol százalékával. Tartsuk hűvös, száraz helyen, s így több évig is eláll amit készítettünk.

Tinktúrákból sosem elég, így folytatódjon hát a komolyabb, nehezebben rész. Mostani  a tinktúrák arányairól, dózisairól, százalékairól fogok írni. Lássunk is hozzá!

Gyógynövénygyűjtés alapfokon:

 

Levelek: Érdemesebb reggel leszedni őket, amikor a lecsapódott harmat elpárolgott már. A kétnyári növények esetében a legajánlatosabb az első nyáron leszedni a leveleit.

Virágok: leszedése a korai szakaszban a beporzás előtt ajánlott, amikor ‘frissen’ már kinyílt a virág.

Gyökerek: Érdemes ősszel, illetve a téli ‘alvó’ időszak előtt kiásni őket, hiszen ekkor egy energiával teli, télre felkészült állapotban vannak. Ellenkező esetben, ha tavasszal ássuk ki őket, akkor sokkal édesebbek, pezsdítőbbek, hiszen egy gyengébb időszakban vannak.

Magvak: A legajánlatosabb a teljesen érett időszakban leszedni őket.

Oldószer arány:

Általánosságban elmondható, hogy az oldószer (pl.:alkohol) és a friss gyógynövény esetében az arány legyen 1:2, míg szárított gyógynövényeknél 1:5 (gyógynövény gramm aránylik az oldószer literjéhez). Ha pl.: van 400g frissen felaprított gyógynövényed, akkor önts hozzá kb. 900 ml oldószert. Ugyanígy a szárított gyógynövényekkel, tehát 400 g -> kb. 2 liter oldószerrel ajánlott.

Mit tegyél akkor ha nincs túl sok oldószered és nem tudod mennyi gyógynövényt tegyél hozzá?

Pl.: 700 ml oldószered van, és gondban vagy mennyi friss gyógynövényt tegyél hozzá. El kell osztani kettővel, azaz 350 grammnyi gyógynövényt kell hozzá csapnod. Ugyanígy a szárított esetében is, csak ott ötös az osztó!

Nyilván felmerült a kérdés benned, hogy mikor alkalmazzuk a kettes vagy az ötös osztót. Azaz, most akkor fogod a konyhában a kiásott gyökered és felteszed kérdésnek, hogy ez most száraz-e? Itt a válasz:

Ötös osztóhoz tartozó növényi részek: vastagabb levelek, fűszerek, gyökerek, magvak, kérgek és más szárazanyagok ide tartoznak.

Kettes osztóhoz tartozó növényi részek: friss gyógynövények, nem fás gyökerek, zöld magvak, virágok, virág szirmok mind a ketteshez tartoznak.

Ha a gyógynövényed magasabb víztartalmú, akkor mindenképp egy 24 órát kell állni hagyni papírlapokon, ezt nevezzük fonnyasztásnak. Az értelme az, hogy kevesebb víz jut majd a tinktúrádba, így elkerülve annak hígulását.

Vannak olyan esetek amikor az alkohol is nehezen bánik el a szárított gyógynövénnyel, ez esetben nem árt, ha adunk hozzá némi vizet, így re-hidratáljuk azt, annak érdekében, hogy az alkohol könnyebben oldja (95%-os alkoholnál kevesebb nem jöhet szóba ilyen esetnél).